Eger, Szépasszony-völgy

A Szépasszonyvölgy, Eger legnagyobb kiterjedésű, összefüggő borpincés területe. Nevének
kialakulásához legendák sora fűződik. Egy 1843-as irat alapján, Bakó Ferenc néprajzkutató szerint, a "Szépasszony" az ősvallás egyik istenasszonya volt, Vénuszhoz hasonló alak, a szerelem istennője. Más kutatások szerint a völgyben illetve annak közvetlen közelében lakott egy valóban szép asszony, akire szintén visszavezetik a völgy elnevezését.

A területet a XIX. sz. első negyedében Koháry Völgynek hívták, (1687-ben Eger vár felszabadításában részt vett Koháry István vice generálisról elnevezve).
A levéltári adatok alapján nem állapítható meg egyértelműen a név eredete, mint ahogy az első pincék építésének ideje sem. Az azonban bizonyos, hogy 1774-ben kezdték a völgy Öregsorának kialakítását püspök-földesúri engedély alapján.

A pinceépítést fokozta Barkóczy püspök gazdaságpolitikája, aminek következtében fellendült a bortermelés, kialakult a bor piaca, tehát szükség lett megfelelő tároló helységekre.

1781-ben, 32 borospincéről számol be egy összeírás. Az egri bor hírneve az elmúlt évszázadban szorosan kapcsolódott össze a több mint 150 pincét számláló Szépasszony-völggyel. A völgy mai pincecsoportja a II. világháborút követően, a földreform után épült meg.

A felszín alatti bortárolás nem általános és nem túl régi kialakulású jelenség Európában. A kőbe vágott lyukpincék Magyarország egyes borvidékeire jellemzőek. A felszín alatti lyukakban, földalatti folyosókban történő bortárolás a múltban egyedül Észak- Magyarországon, nevezetesen a Tokaj-Hegyalján, a borsodi Hegyközben, továbbá Eger és Gyöngyös vidékén volt általános.

Eger és a környékén található pincék, kevés kivételtől eltekintve, riolittufába vágott lyukpincék. A riolittufa kiválóan alakítható, benne a bor állandó 10-15 °C-os hőmérsékleten tartható. Sajátos típust alkotnak, eltérően az alföldön használatos, bár földalatti, de tégla- vagy kőboltozatos pincéktől, vagy a Dunántúl egyes borvidékeinek a föld fölé épített kő vagy borona présház pincéitől. Az említett Dunántúli és az Észak-Magyarországi forma között a lényeges különbség abban áll, hogy míg a Dunántúli pincék keletkezésekor a borház volt az első, addig Egerben és környékén a földbe vájt üreg, míg a bor tárolásának és érlelésének helye, melyhez csak későbbi időkben járult a borház.

A Szépasszony-völgy területe az egri püspök tulajdona volt. Pincét vágni csak a püspök engedélyével lehetett. Így alakulhattak ki a csoportos, egyidejűleg vágott, utcába rendeződött pincék sorai.

A "pinceváros" 1999-ben ébred fel álmából, amikor a Szépasszony-völgy kijelölt gazdája lett a Városgondozás Eger Kft. Jelentős beruházások történtek

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának, a Kft.-nek és a Gazdasági Minisztérium- Széchenyi Terv keretein belül nyújtotta pályázati lehetőségeinek köszönhetően.
2000-ben megépült a központi díszpark és az autóbuszok, személygépjárművek várakozására egyaránt alkalmas burkolt parkoló.

A parkban került elhelyezése a neves művészházaspár, Debreczeni Zsóka és Pelc Zoltán két köztéri szoboralkotása: a "Szépasszony" és a Hordón ülő Bacchus.

Ebben az évben került először megrendezésre, hagyományteremtő jelleggel, az augusztus 20.-i Állami Ünnephez kötődve, a Szépasszony-völgy Fesztivál. A következő évben megkezdődtek a "Piknik park" munkálatai, mely 2002-ben nyerte el végleges arculatát.

Egy régi probléma megoldását jelentette, a mutatványos és vásározó tevékenységnek kulturált helyszínt biztosító vásártér kialakítása a 2003-as év tavaszán. Ezek a beruházások jelentős mértékben megélénkítették a völgy életét. A pincetulajdonosok egyre nagyobb létszámban alakítják át, újítják fel, szépítgetik borházukat és pincehomlokzataikat.

A Szépasszony-völgy életében a következő mérföldkövet a 2004-es év jelenti. A Városgondozás Eger Kft. helyett ez év márciusától, az Egri Vagyonkezelő és Távfűtő Rt. (Evat Rt), veszi át az üzemeltetési feladatokat.
Az Rt. céljai között szerepel a szabadtéri színpad felújítása, elősegítve a vonzó feltételek megteremtésével a program szervezők munkáját.
A nézőtéri padok rendbetétele, valamint a színpadhoz tartozó öltözők és zuhanyzó blokkok kialakítása szintén a tervezett programok között szerepel, kényelmesebbé téve így a vendégelőadó művészek munkáját.
Az esztétikus utcabútorok, az ápolt zöldterületek, a kialakított szalonnasütő helyek, a szabadidős rendezvények folyamatosan növekvő száma, mind-mind hozzájárulnak a
terület töretlen fejlődéséhez, egyre több hazai és külföldi vendég megelégedésére.

A Szépasszony-völgy nyári rendezvényeinek egyik fő helyszínét jelenti a szabadtéri színpad.

Tourinform Iroda
3300 Eger, Bajcsy-Zsilinszky utca 9.